Szeged2011

esemény:

NB III Közép csoport 2018/19

időpont:

2019. 03. 23. szombat, 15:00

csapatok:

Taksony

x

Szeged

hátralévő idő:

Mi várható a 2018-19. évi NB III-ban?

A Szeged-Grosics Akadémia fölényesen nyeri a bajnoki címet!
Óriási küzdelemben, de a Szeged-GA lesz végül is a bajnok!
Harmadszor csúszunk le az aranyról, ám a klub újra NB II-es lesz
Dobogón végzünk, így maradunk NB III-asok...
Közünk nem lesz a feljutáshoz, beleszürkülünk a harmadosztályba!
Újabb negatív rekord, kiesünk az NB III-ból is...
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:
copyright 2015. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu ...Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!!

Fontos mérföldkő: 120 éves a szegedi futball!!

2019.02.17.

Már csak három hónap... Minden évben május 22-én van a szegedi labdarúgás születésnapja! S bizony, nagyon mélyek a szegedi futball gyökerei... Ez a több mint hétszáz éves város mindig híres volt rendkívül gazdag labdarúgó-életéről is. A mai, fiatalabb generációk viszont csupán hírből vagy még abból sem ismerik a patinás múltú Tisza-parti labdarúgás legendás hírű egyesületeit, az 1899. május 22-én alapított SZAK, az 1921-ben létrehozott KEAC, a későbbi SZEAC, valamint a Bástya FC és a Szeged FC együtteseit, így szinte hihetetlennek tartják, hogy ezek a legendás gárdák akkoriban rendre az NB I érmeseként (első fotónkon!), kupadöntősként vagy éppen a 4., 5. és 6. helyeken végeztek...


Hihetetlennek tartják, mert a mai generáció képviselői csak a közelmúlt, az eltelt három évtized súlyos kudarcaiból, az állandó „liftezésből”, a féltucatnyi becsődölésből, megszűnésből, visszaléptetésből tudnak ítélni és ítélkezni...

Holott egy város futballtörténetét nemcsak egy kiragadott rész, 25-30 esztendő részletes vizsgálata, hanem az első klub megalakulásától napjainkig számított teljes eredménylista fémjelzi.
S ez itt, Szegeden igencsak szövevényes, hiszen a különféle fúziók folytán közel másfél tucat néven és több, mint 50-szer (!!)játszottak a szegedi labdarúgó-csapatok az élvonalbeli bajnokságok különböző periódusaiban.

A Szegedi AK volt az első klub...

Sokan kérdezték már tőlem: vajon mikor kezdődik az első osztályú szegedi futballklubok története? 1977-ben, amikor először olvashattuk a SZEOL AK, a "Szegedi Egyetemi és Olajipari Atlétikai Klub" nevét?! Esetleg 1970-től, amikor SZEOL SC néven kezdte meg szereplését a gárda? Vagy talán 1957-ben, a SZEAC-korszaktól számítva, netán az 1951-es Szegedi Honvédtól?! Bizony, jóval előbb!


Három hónap híján éppen 120(!!) évvel ezelőtt, 1899. május 22-én lépett hivatalosan először a nyilvánosság elé a Szegedi AK, s mivel az alapítók az akkortájt igen népszerű kerékpársport művelői is voltak, így még csak Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre néven. A közgyűlés elnöknek Csernovics Agenor főmérnököt választotta, Bástyai Holtzer Tivadar, a későbbi legendás hírű szegedi futballvezér lett az alelnök és Szende Izsó a főtitkár.

S az azóta már legendás hírű SZAK (később Bástya FC, Szeged FC, újra SZAK, SzSzMTE, majd Petőfi) 1977 elején hivatalosan is fuzionált az egyetemi klubbal, a SZEOL SC-vel (korábban KEAC, Sz. Haladás, SZEAC), így valamennyi korábbi gárdának az akkor létrehozott SZEOL AK hivatalos, alapszabályban is megjelölt jogutódja lett, „megörökölvén” ezzel valamennyi ex-NB I-es csapat összes kiváló eredményét! Erre még később kitérünk...

Arról nem beszélve, hogy a Szegedi Honvéd NB I-es mutatóit és csapatát 1954-ben a Szegedi Haladás – ugyancsak hivatalos jogutódként – vitte tovább, s ezzel alaposan megnövelte Szeged mindenkori első számú labdarúgó- csapatának dicsőségekkel teli eredménylistáját.

De nem volt megállás még akkor sem, hisz a ’80-as években – hacsak rövid időre is – az építőipariak klubja, a DÉLÉP SC szintén a későbbi Szeged SC jogelődje lett (SZEOL AK + DÉLÉP SC = SZEOL-DÉLÉP SE).

Nem véletlen hát, hogy nagyon sok szakportál (nela.hu, wikipédia), sőt, elismert újságíró, sporttörténész és mindenek előtt szurkoló számára úgymond „kínaiul” hangzik az idén, konkrétan 2019 májusában immár 120 éves fennállását ünneplő szegedi futball példátlanul szövevényes, fúziókkal, szétválásokkal, örökös névváltoztatásokkal „terhes” története...

S akkor még nem beszéltünk a ’90-es és 2000-es évek hányattatásairól, amikor az 1991-ben NB I-es Szeged SC-ből – csődeljárás miatt – Szeged TE, s az 1899-es SZAK-alapítási évet megtartva Szeged FC, majd SZEAC lett, ám a csapat meg sem állt az NB III-ig...

Sőt, a "dorozsmai szálon" is elkezdődtek az események, s a Nagylaki Kálmán vezette Szeged LC (ugyancsak visszaszerezve az 1899-es alapítási évet és a kék-fekete színeket!) még egyszer felküzdötte magát az élvonalba, ám – tőkeerős szponzor híján – Szeged város vezetése teljesen magára hagyta az akkoriban  már "elszerbesített" csapatot...

Az NB I-ből félidőben törölve...

Így aztán szégyenszemre az NB I-es szezon közepén, 2000 tavaszán az MLSZ törölte a Szegedet az élvonalból, s egyúttal a magyar futballtérképről.



Tény, hogy másképp is meg lehetett volna ezt oldani, erre éppen Debrecen az eklatáns példa. A DVSC pontosan akkor, 1999-ben ment ugyancsak akkora csődbe, mint a Szeged, ám a cívisváros vezetősége – Kósa Lajos polgármesterrel az élen – óriási áldozatvállalással megmentette a klubot, és két évig tulajdonosként üzemeltette a DVSC-t!

Sőt, a két év alatt lázasan keresett egy olyan befektetőt, aki nem ellopja az egyesület pénzét, hanem épp fordítva: komoly tőkét fektet a futballba. Debrecen erőfeszítéseit siker koronázta, az új tulajdonos, Szima Gábor, helyi nagyvállalkozó 2001-től valósággal a fellegekbe röpítette csapatát: a megépített vadonatúj stadionjukban már a 7. élvonalbeli bajnoki címükre készülhettek sikerrel - a 6 Magyar Kupa-arany, az 5 Szuperkupa és 1 Ligakupa-győzelem, továbbá a milliárdokat hozó BL-és Európa Liga-csoportkörös szereplések mellett!!

Bizony, tegyük szívünkre a kezünket: Szeged város vezetése példát vehetne az ottaniak futball iránti alázatáról és pozitív hozzáállásáról. Ők bizony, felismerték: még mindig komoly igény, több ezres, esetenként több tízezres érdeklődés generálható Magyarország nagyvárosaiban(!) a minőségi futballra, s ekképp is cselekedtek.

Ezalatt Szegeden mintha megállt volna az idő, már ami a labdarúgást illeti... Voltak ugyan biztató fellángolások, a főként az utánpótlást preferáló Tisza Volán Focisuliból megalakították az FC Szeged együttesét, akik az NB III-ból az NB II-be, majd az NB I/B-be is felverekedték magukat 2003 nyarán. Ám kétévnyi másodosztályú szereplést követően – hat év alatt – immár a harmadik klubmegszűnést kellett végigszenvedniük a város drukkereinek:


1998 decemberében az 1899-es alapításra visszavezethető SZEAC-ot léptette vissza Bereczk Imre tulajdonos, megunván a városi elöljárók teljességgel negatív hozzáállását... Ezt követte 2000 elején a szerb vezetésű Szeged LC dicstelen visszaléptetése, majd 2005 nyarán egy bosnyák-szlovén szerencselovag, Dusan Djurics csődöltette be az ígéretes fiatalokból álló FC Szeged együttesét...

Az FC Szeged megszűnése ellenére Vágó Attila maradt az edző Szegeden, ám ismét a nulláról kezdte el építeni a Tisza Volán csapatát. Az akkori szegedi többségi tulajdonos, a Szeviép (amit mára felszámoltak, az egykori vezetőik ellen bírósági eljárások, büntető perek folynak milliárdos csődbűntett és egyéb visszaélések miatt...) viszont – ottani üzleti érdekei révén – a diósgyőri futballban látott nagyobb fantáziát, így Vágó Attila edzővel együtt a legtehetségesebb szegedi futballistákat is átirányította az NB I-es DVTK-ba...

Ezáltal a Tisza Volán (hiába változtatta nemrég kisebb inszinuációval "SZEOL SC"-re, azaz "Szegedi Egységesített Oktatási Labdarúgó Sport Clubra" a nevét, mert épp ők, Halkó Pálék a legfőbb ellenzői manapság is a szegedi futball teljeskörű egységesítésének...)  semmilyen komolyabb eredményt nem tudott produkálni, egyetlen NB II-es "mélyrepülést" kivéve általában a "megyeegy" és az NB III között ingázott, és sajnos, ezt teszi napjainkban is...

Ám a szegedi futball immár két évtizedes „állóvizét” végül az MLSZ megyei igazgatójának, Nógrádi Tibornak a hathatós közreműködésével a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Kiss-Rigó László mozgatta meg 2010 nyarán.

Újabb helyi együttes alakult KITE-Szeged néven, amely végre komolyabb önkormányzati támogatást is kapott, s a megyebajnok Kistelek jogán máris az NB III-ban indulhatott – a Tisza Volánnal egyetemben. Az újonnan létrehozott szegedi klub alapvető célja volt, hogy egy-két éven belül rögvest a hazai labdarúgás második vonalában szerepeljen, s mint később kiderült – lehetőségeihez mérten teljes joggal!

Egy új stadionra várva!

2010 nyarától tehát újabb szálon kezdett el futni az immár 120.(!!) évében lévő szegedi futballhistória...


A KITE-Szeged együttese és a vezetői (Kiss-Rigó László, Bozóky Imre, Nógrádi Tibor, Bakai Csaba) ezúttal is a kék-fekete klubtradíciókra vezették vissza az egyesület szekerét.

S ez a szekér Major László egykori kiváló Szeged SC-játékos irányításával nagyon jól futott, hisz a "színújonc" (!) KITE-Szeged másodikként végzett az NB III-as pontvadászaton és a tapasztaltabb Tisza Volán SC-t is alaposan felülmúlva új fejezetet nyitott a napfény városában. A Csepel elleni 2-0-ás idényzáró után úgy ünnepelhettük a kék-fekete színekben pompázó KITE-Szegedet, mintha bajnokságot nyert volna. Az újonc NB III-as gárda ezüstérmes helyen végzett, de 2011 nyarán – a szintén likviditási gondokkal küszködő Makó NB II-es jogát megvásárolva – ismét megnyílt az út az NB II felé!

A 2011/2012-es idényben az NB II Keleti csoportjában szerepelhetett Szeged legújabbkori reprezentatív csapata.

De már nem KITE-Szeged, hanem a Püspök úrék által avanzsált vezetőkkel megerősítve (Adem Kapics sportigazgató, Bánki József sajtófőnök, Emődi Sándor gazdasági igazgató) Szeged 2011 néven (a Makó FC NB II-es jogán 1998 után újra egy kiskundorozsmai “jogi csavarral”, azaz szegedi székhellyel)...

Tóth Bálint vezetőedzővel végül az NB II 12. helyén végzett az újonc Szeged együttese, majd a következő idényben a 2013 januárjában kinevezett Gálhidi Györggyel rendszeresen közönségcsalogató produkciót nyújtott. Szinte végig a dobogóért küzdöttek a kék-feketék, de a hajrában kissé visszacsúszva a 7. helyen kötöttek ki a 16-os mezőnyben.

Ez viszont az MLSZ akkori, elég furcsa rendszerében osztályozót és nem várt - arculcsapással felérő - kiesést jelentett... Így megint mindent elölről kellett kezdenie Nyilas Elek vezetőedzőnek az NB III-ban, s az ott megszerzett ezüstéremmel 2014 nyarától újfent NB II-es meccsekre készülhettek a Szeged 2011 labdarúgói!

Sajnos, már nem a Tisza partján, mert a felnőttcsapat kereken fél tucat, azaz hat(!!) hosszú bajnoki idényre - a szégyenteljes szegedi pályahiány miatt... - elköltözött az európai szintű gyulai Grosics Akadémiára - elveszítve ezzel többezres fanatikus szurkolótáborát...

De ennek most már vége, a Market Építő Zrt. vérprofi munkatársai 2017 ősze óta gőzerővel dolgoznak, így közel a visszatérés!! Ellenben az viszont szomorú sporttörténeti tény lett: sajnos, NB III-ból másodszor is feltörekvő, de reményeink szerint ténylegesen feljebbjutó csapattal  kezdünk a 10, legújabb értesüléseink szerint immár 13(!!) milliárdos vadonatúj szegedi stadionban...


 

 

Addig is tovább nosztalgiázhatnak a szegedi futballdrukkerek, mert különösen a ’20-as évek elejétől a ’80-as évek közepéig, az oly távolinak tűnő fantasztikus szegedi futballmúltban gyökeresen más volt itt a helyzet!

A Szeged a nagyszerű elődök révén a ’20-as évek közepétől több mint félszázszor szerepelt a legjobbak között, seregnyi válogatott játékossal ékesítve!

Kezdődött azzal, hogy a ’20-as évek elején SZAK néven többszörös vidékbajnokok voltak, sőt, Corinthian Kupa-győztesek (2:0 a DVSC elleni fináléban!).

Majd legelőször az 1926-27-es profi bajnokságban indulhatott két vidéki csapatunk, s a szombathelyiek mellett a Szegedi Bástya is alapítótagnak számított. A 7. helyezett csapat névadója az egyesület gazdag mecénása, Bástyai Holtzer Tivadar lett, aki minden tekintetben komoly támogatónak bizonyult. 1929-ben már az 5. helyre tornázta fel magát a Bástya FC, az elnök még osztrák idegenlégiósokkal (Weigelhoffer, Höss) is megerősítette csapatát. Rá egy évre, 1930-ban a Magyar Kupában is ezüstérmet szereztek, majd 1932-től – már Szeged FC néven – 11 éven át megszakítás nélkül kitűnő eredményeket értek el.


A csúcsot a ’40-41-es bajnokság jelentette, amikor a Ferencváros és az Újpest mögött bronzérmesként végzett a csapat az NB I-ben, egy évvel később, 1942 tavaszán pedig a gólkirály Kalmár György vezérletével a bajnokrekorder Ferencvárost is 5:0-ra(!!) verték az NB I 4. helyezettjeként.

A háború után, 1946-ban ugyancsak bravúrosan szerepeltek a Tisza-partiak: az Újpest, a Vasas és a Csepel mögött a 4. helyen végeztek. A ’30-as évekbeli KK-szereplés, továbbá seregnyi klassziscsapattal (Real Madrid, Párizs, Marseille, Roma, Napoli) vívott nemzetközi összecsapás után később a ’60-as évekbeli Európa-hírű SZEAC verte Brassóban Románia nagyválogatottját 1:0-ra és játszott rendszeresen a Portörő, Hajós, Nemes által fémjelzett kiváló csapat 25-30 ezer (!!) néző előtt bajnoki rangadókat (tiszta fehérben a Gyarmati-Gyurcsó János által vezérelt SZEAC)!




A nyolcvanas években pedig jött az alábbi színes fotónkon is látható Kaszás Gábor-féle legendás SZEOL AK remek szereplése - rengeteg teltházas meccsel! Erre már a mai középkorúak tisztán emlékezhetnek...


Mint ahogy az áldott emlékű  Szalai "Dzsínó" István (lenti fotónkon balról az első!) vezette 1990-91-es Szeged SC-re és az azt megelőző Vasas elleni '89-es osztályozóra is...

A képen a következők lehetnek: 10 ember, álló emberek

 

S bizony, a több tucatnyi válogatott játékos nevének felsorolása, méltatása (Barótitól Lakatig, Sándor Károlytól Kispéterig, Pálinkástól a Korányi testvérekig, Soltitól Tóth Györgyig, Nemestől, Hajóstól Kocsis Lajosig, Pusztaitól Kozmáig) több könyvet igényelt már praxisomban, nem pedig újságcikket...

A közeli 120. évforduló kapcsán immár tényként leírhatjuk: 2010-től újabb komoly próbálkozás indult el egy leendő stabil NB I-es csapat kialakítása érdekében.

Nyilas Elek és stábjának menesztése után viszont kisebb-nagyobb gödörbe került az Adem Kapicsék által hangoztatott klubfilozófia, mert abszolút nem úgy jöttek az eredmények, ahogy az 2015 nyarától elvárható lett volna, s ennek itták meg a levét 2018 nyarán Supka Attila, majd Goran Kopunovics játékosai...

Ettől függetlenül a mai Szeged 2011 kft. vezetése már egyértelműen és többször jelezte: elég volt az elmúlt évtizedek „langyos vizéből”, az egy helyben topogásból, a szegedi fiatalok "iparszerű kiárusításából", az egymásra mutogatásból, a szárnyaszegett és gyorsan elhaló próbálkozásokból! A meddő ("szeol-volános") kísérletek csak arra voltak jók, mint egy jelzőrakéta: kiváló utánpótlás nevelésünkkel csupán azt tudattuk országnak-világnak, hogy igenis létezik még a szegedi futball, nem halt meg délen a legnépszerűbb sportág!

De ez egy közel 200.000-es városnak, az ország 3. legnagyobbjának édes-kevés.

S ha most a Szeged-Grosics Akadémia szakmai koncepcióját, a végső stádiumba került, 10 milliárdos stadionépítési munkálatokat tekintjük, akkor látni kell, a helyi törekvések végre találkoztak az ország vezetésének akaratával! Talán a közeljövőben a városi elit ugyancsak el fog jutni erre a szintre...

Vitos György


Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2019.02.17.