Szeged2011

esemény:

NB III Közép csoport 2018/19

időpont:

2018. 08. 04. szombat, 17:00

csapatok:

Szeged

x

Makó

hátralévő idő:

Mi várható a 2018-19. évi NB III-ban?

A Szeged-Grosics Akadémia fölényesen nyeri a bajnoki címet!
Óriási küzdelemben, de a Szeged-GA lesz végül is a bajnok!
Harmadszor csúszunk le az aranyról, ám a klub újra NB II-es lesz
Dobogón végzünk, így maradunk NB III-asok...
Közünk nem lesz a feljutáshoz, beleszürkülünk a harmadosztályba!
Újabb negatív rekord, kiesünk az NB III-ból is...
email:
gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, szerkesztő: +36/70-264-1595
Patrascu János (U19): +36/20-386-7566
és Majó Ádám (U17): +36/70-603-3854
és Kiss Balázs (U15): +36/70-417-6070
és Vágó Mihály (U14): +36/30-576-4103
hazai mérkőzések helyszíne:
Gyula, Grosics Akadémia
utánpótlás edzések, mérkőzések helyszíne:
Szeged, Vasutas-stadion, Szeged, Hunyadi tér, Dózsa-pálya és Kiskundorozsmai Sporttelep.
jegyárak:
Egységesen: 1000 Ft
Jegyvásárlás regisztráció után vagy Szeged 2011-es hivatalos szurkolói kártya felmutatásával lehetséges.
figyelmeztetés:
copyright 2015. Vitos György, szeged2011.eu; ...Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel.

SZAK-tól Szeged 2011-ig: a 120. évforduló előtt...

2018.02.08.

Nagyon mélyek a szegedi futball gyökerei. Ez a több mint hétszáz éves város mindig híres volt rendkívül gazdag labdarúgó-életéről is. A mai generáció csupán hírből vagy még abból sem (!) ismeri a patinás múltú Tisza-parti labdarúgás legendás hírű egyesületeit, az 1899. május 22-én alapított SZAK, az 1921-ben létrehozott KEAC, valamint a Bástya FC és a Szeged FC gárdáit, így szinte hihetetlennek tartják, hogy ezek a legendás csapatok akkoriban rendre az élvonal 3., 4., 5. és 6. helyén végeztek! Nem árt visszapillantani a közelgő 120. évforduló előtt...

1949. május 22, az Üllői úton: Kispest-Szeged NB I-es mérkőzés! A legendás Puskás "Öcsi"  lő kapura, aki ott éppen ötször volt eredményes, míg jobbról az őt támadó szegedi hátvéd, Kakuszi Ferenc látható.

http://www.nela.hu/nch_mch.php?meccs_id=15947

A mai generációk szinte el sem hiszik, hogy Szeged mindenkori legjobb csapata egykor a Real Madriddal, a római Lazioval, a Napolival vagy éppen a Marseille ill. a Racing Paris bajnoki aranyérmes együtteseivel játszott vérbeli meccseket!!  Hihetetlennek tartják, mert ezek a fiatalok vagy éppen középkorúak csak a közelmúlt, az eltelt három évtized súlyos kudarcaiból, az állandó „liftezésből”, a féltucatnyi becsődölésből, megszűnésből, visszaléptetésből tudnak ítélni...

Holott egy város futballtörténetét nemcsak egy kiragadott rész, 25-30 esztendő vizsgálata, hanem az első klub megalakulásától napjainkig számított teljes eredménylista fémjelzi (érdemes végigböngészni a lenti felsorolást, A szerk.)!

S ez itt, Szegeden igencsak szövevényes, hiszen a különféle fúziók folytán közel másfél tucat néven játszottak a szegedi labdarúgó-csapatok az élvonalbeli bajnokságok különböző periódusaiban...

 

A SZEGEDI FUTBALL HAZAI DICSŐSÉGLISTÁJA
A BAJNOKI és KUPAÉRMEK ill. TRÓFEÁK FÉNYÉBEN:

1. Déli Kerületi Bajnok
1919/20

2. Déli Kerületi Bajnok + Vidék Bajnoka
( A döntőben: Szegedi AK- Miskolci VSC 3:0 )
1920/21

3. Déli Kerületi Bajnok + Vidék Bajnoka
( A döntőben: Szegedi AK- Diósgyőri VTK 5:2 )
1921/22

4. Déli Kerületi Bajnok
1922/23

5. Déli Kerületi Bajnok
1924/25

6. Corinthian Kupagyőztes
(A fináléban: Szegedi AK- Debreceni VSC 2:0)
1924/25

7. Déli Kerületi Bajnok + Országos bajnoki bronzérmes
( A bajnoki elődöntőben: Ferencváros- Szegedi AK 3:0 )
1925/26

8. Magyar Kupa-bronzérem
1926-27

9. Magyar Kupa- ezüstérem
( A fináléban: Debreceni Bocskai- Szegedi Bástya 5:1 )
1929/30

10. Magyar Kupa-bronzérem
1932/33

11. Magyar Bajnoki bronzérem
1940/41

12. NB II Déli Csoport aranyérem
1943/44

13. NB II Déli Csoport aranyérem
1949/50

14. Magyar Kupa (MNK)-bronzérem
1951/52

15. NB II Keleti Csoport aranyérem
1955

16. Magyar Kupa (MNK)-bronzérem
1956/58

17. NB II Keleti Csoport aranyérem
1958/59

18. NB I/B aranyérem
1966

19. NB I/B aranyérem
1971/72

20. NB II aranyérem
1974/75

21. NB II Középcsoport aranyérem
1980/81

22. Magyar Kupa (MNK)-bronzérem
1985/86

23. NB II Keleti Csoport aranyérem
1989/90

 

A Szegedi AK volt az első klub...

 

Sokan kérdezték már tőlem: vajon mikor kezdődik az első osztályú szegedi futballklubok története?!

1977-ben, amikor először olvashattuk a SZEOL AK nevét? Esetleg 1970-től, amikor SZEOL SC néven kezdte meg szereplését a gárda? Vagy talán 1957-ben, a SZEAC-korszaktól számítva, netán az 1951-es Szegedi Honvédtól?! Bizony, jóval előbb!

 

Közel 120 évvel ezelőtt, 1899 májusában lépett nyilvánosság elé a Szegedi AK, s mivel az alapítók az akkortájt igen népszerű kerékpársport művelői is voltak, így még csak Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre néven. A közgyűlés elnöknek Csernovics Agenor főmérnököt választotta, Bástyai Holtzer Tivadar, a későbbi legendás hírű szegedi futballvezér lett az alelnök és Szende Izsó a főtitkár.

 

S az azóta már legendás hírű SZAK (később Bástya FC, Szeged FC, újra SZAK, SzSzMTE, majd Petőfi) 1977 elején hivatalosan is fuzionált az egyetemi klubbal, a SZEOL SC-vel (korábban KEAC, Sz. Haladás, SZEAC), így valamennyi korábbi gárdának az akkor létrehozott SZEOL AK hivatalos, alapszabályban is megjelölt jogutódja lett, „megörökölvén” ezzel valamennyi ex-NB I-es csapat összes kiváló eredményét! Erre még később kitérünk.

 

Arról nem beszélve, hogy a Szegedi Honvéd NB I-es mutatóit és csapatát 1954-ben a Szegedi Haladás – ugyancsak hivatalos jogutódként – vitte tovább, s ezzel alaposan megnövelte Szeged mindenkori első számú labdarúgó- csapatának dicsőségekkel teli eredménylistáját.

 

De nem volt megállás még akkor sem, hisz a ’80-as években – hacsak rövid időre is – az építőipariak klubja, a DÉLÉP SC szintén a későbbi Szeged SC jogelődje lett (SZEOL AK + DÉLÉP SC = SZEOL-DÉLÉP SE).

 

Nem véletlen hát, hogy nagyon sok újságíró, sporttörténész és mindenek előtt szurkoló számára úgymond „kínaiul” hangzik a 2019 májusában immár 120 éves fennállását ünneplő szegedi futball példátlanul szövevényes, fúziókkal, szétválásokkal, örökös névváltoztatásokkal „terhes” története...

Sajnos, több mértékadó portál (nela.hu, Wikipédia) azóta is képtelen felfogni a sportjogi-sportszakmai tényt: 1977 januárja óta a szegedi futball-múlt egyesítése - hivatalos dokumentumokkal bizonyítva! - véglegesen megtörtént!! Ezáltal több, mint súlyos hiba a korábbi SZAK-csapatokat ill. a SZEOL AK-s vonalat külön-külön klubként, egymástól elválasztva szerepeltetni a különféle nyilvántartásaikban... Hisz épp a patinás múltú szegedi futball egységesítése volt négy évtizede is az akkori sportvezetők elsődleges célja! Jelen állás szerint portálunkon kívül ezt a koncepciót leginkább a www.magyarfutball.hu kiváló munkatársai értették meg és alkalmazzák a gyakorlatban! Remélhetőleg lesznek még követőink, mert az 51(!!) élvonalbeli idényt is felölelő szegedi futball-múltat "szétszabdalni" teljességgel fölösleges, sőt, sportszakmailag kártékony, ésszerűtlen lépésnek bizonyul...

 

S akkor még nem beszéltünk a ’90-es és 2000-es évek hányattatásairól, amikor az 1991-ben még NB I-es Szeged SC-ből – csődeljárás miatt – Szeged TE, s az 1899-es SZAK-alapítási évet megtartva Szeged FC, majd SZEAC lett, ám a csapat - szégyenszemre - meg sem állt az NB III-ig...

 

Sőt, a dorozsmai szálon is elkezdődtek az események, s a Nagylaki Kálmán vezette Szeged LC még egyszer, az 1999-2000-es idényben sziszifuszi munkával felküzdötte magát az élvonalba, ám – tőkeerős szponzor híján – Szeged város vezetése teljesen magára hagyta a reményteljes csapatot...

 

Az NB I-ben félszezon után becsődölve...

Így aztán szégyenszemre az NB I-es szezon közepén, 2000 tavaszán az MLSZ törölte a Szegedet az élvonalból, s egyúttal hosszú évekig a magyar futballtérképről... Tény, hogy másképp is meg lehetett volna ezt oldani, erre éppen Debrecen az eklatáns példa.

 

A DVSC pontosan akkor, 1999 őszén ment ugyancsak csődbe, mint a Szeged, ám a cívisváros vezetősége – Kósa Lajos polgármesterrel az élen – óriási áldozatvállalással megmentette a klubot, és két évig tulajdonosként üzemeltette a DVSC-t. Sőt, a két év alatt lázasan keresett egy olyan befektetőt, aki nem ellopja az egyesület pénzét, hanem épp fordítva: komoly tőkét fektet a futballba. Debrecen erőfeszítéseit siker koronázta, az új tulajdonos, Szima Gábor, helyi nagyvállalkozó 2001-től valósággal a fellegekbe röpítette csapatát: a megépített vadonatúj stadionjukban immár 7 élvonalbeli bajnoki címnél, továbbá  6 MK, 5 Szuperkupa és 1 Ligakupa-győzelemnél tartanak,a BL-és Európa-Liga-csoportkörös szereplések mellett!

 

Bizony, tegyük szívünkre a kezünket: Szeged város vezetése példát vehetne az ottaniak futball iránti alázatáról és pozitív hozzáállásáról. Ők felismerték: óriási tömegigény van Magyarország nagyvárosaiban a minőségi futballra, s ekképp is cselekedtek.

 

Ezalatt Szegeden mintha megállt volna az idő, már ami a labdarúgást illeti... Voltak ugyan biztató fellángolások, az elsősorban az utánpótlást preferáló Tisza Volán Focisuliból megalakították az FC Szeged együttesét, akik az NB III-ból az NB II-be, majd az NB I/B-be is felverekedték magukat 2003 nyarán. Ám kétévnyi ígéretes másodosztályú szereplést követően – hat év alatt – immár a harmadik klubmegszűnést kellett végigszenvedniük a város drukkereinek...


1998 decemberében az 1899-es alapításra visszavezethető SZEAC-ot léptette vissza Bereczk Imre tulajdonos, megunván a városi vezetés teljességgel negatív hozzáállását. Ezt követte 2000 elején a Kiskundorozsmából lett Szeged LC dicstelen visszaléptetése, majd 2005 nyarán egy bosnyák-szlovén szerencselovag, Dusan Djurics csődöltette be a tehetséges fiatalokból álló FC Szeged együttesét...

 

Az FC Szeged megszűnése ellenére Vágó Attila maradt az edző Szegeden, ám ismét a nulláról kezdte el építeni a Tisza Volán csapatát. A szegedi többségi tulajdonos, a Szeviép (amit mára felszámoltak, s az egykori tulajdonosok ellen  súlyos milliárdokat érintő büntetőeljárások folynak...) viszont – ottani üzleti érdekei miatt – a diósgyőri futballban látott nagyobb fantáziát, így Vágó Attilával együtt a legjobb szegedi futballistákat is átirányította az NB I-es DVTK-ba... Ezáltal a Tisza Volán/ SZEOL  semmilyen komolyabb eredményt nem tudott produkálni, kizárólag a megyei I. osztály és az NB III között ingázott, és sajnos, egy szégyenteljes másodosztályú idényt (2016-17) leszámítva ezt teszi napjainkban is...

 

Ám a szegedi futball immár két évtizedes „állóvizét” végül az MLSZ megyei igazgatójának, Nógrádi Tibornak a hathatós közreműködésével a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Kiss-Rigó László mozgatta meg 2010 nyarán!

A Püspök úr és fanatikus segítői (dr. Bozóky Imre korábbi MLSZ-elnök, továbbá Bakai Csaba, Nógrádi Tibor) révén újabb helyi együttes alakult KITE-Szeged néven, amely végre komolyabb önkormányzati támogatásban részesült, s a megyebajnok Kistelek jogán máris az NB III-ban indulhatott – a Tisza Volánnal egyetemben! Az újonnan létrehozott szegedi klub alapvető célja volt, hogy egy-két éven belül rögvest a hazai labdarúgás második vonalában szerepeljen, s mint később kiderült – joggal.

Egy új stadionra várva…

 

 

2010 nyarától tehát újabb szálon kezdtek futni a rövidesen 120 éves szegedi futball-hagyományok.

 

A KITE-Szeged együttese és a név szerint említett vezetői ezúttal is a kék-fekete klubtradíciókra vezették vissza az egyesület szekerét. S ez a "szekér"  Major László egykori kiváló Szeged SC-játékos irányításával nagyon jól futott, hisz az újonc (!) KITE-Szeged másodikként végzett az NB III-ban és a Tisza Volán SC-t is alaposan felülmúlva új fejezetet nyitott a napfény városában. A Csepel elleni (2-0) idényzáró után úgy ünnepelhettük a kék-fekete színekben pompázó KITE-Szegedet, mintha bajnokságot nyert volna. Az újonc NB III-as gárda ezüstérmes helyen végzett, de 2011 nyarán – a szintén likviditási gondokkal küszködő Makó NB II-es jogát megvásárolva – ismét megnyílt az út az NB II felé.


A 2011/2012-es idényben az NB II Keleti csoportjában szerepelhetett Szeged legújabbkori reprezentatív csapata. De már nem KITE-Szeged, hanem újabb vezetőkkel megerősítve (Adem Kapic sportigazgató, Bánki József sajtófőnök, Emődi Sándor gazdasági igazgató) Szeged 2011 néven (a becsődölt Makó FC NB II-es jogán, 1998 után újra egy kiskundorozsmai “jogi csavarral”, azaz szegedi székhellyel).


Tóth Bálint vezetőedzővel végül az NB II 12. helyén végzett az újonc Szeged együttese, majd a következő idényben a 2013 januárjában kinevezett Gálhidi Györggyel rendre közönségcsalogató produkciót nyújtott. Szinte végig a dobogóért küzdöttek a kék-feketék, de a hajrában kissé visszacsúszva a 7. helyen kötöttek ki a 16-os mezőnyben. Ez viszont az MLSZ legújabb rendszerében osztályozót és nem várt, arculcsapással felérő kiesést jelentett ( Kisvárda ellen 1-1, majd a kettős szegedi kiállítással tarkított, botrányos hazai visszavágón 0-3)...

 

Így megint mindent elölről kellett kezdenie az újonnan kinevezett Nyilas Elek vezetőedzőnek az NB III-ban, s az ott megszerzett ezüstérem azt jelentette:újabb négy idényben láthattunk legalább másodosztályú meccseket, de sajnos, még nem a Tisza partján, a régóta várt vadonatúj szegedi stadionban.... Csupán Gyulán, az ottani Grosics Akadémián, hisz a püspöki klub felnőttcsapata - "szalonképes" szegedi stadion híján - ideiglenesen odaköltözött...

Ezzel szemben a Szeged 2011 valamennyi kiemelt utánpótlás-korosztálya Szegeden készülhetett ill. játszhatta bajnoki meccseit - különböző helyszíneken (Dózsa és Szvese-pályától kezdve a móravárosi ill. tápéi pályákon át egészen Dorozsmáig...)

De 2019 elején már biztos, hogy visszatérhet a proficsapat és az up-korosztályokkal együtt végre "belakhatják" majd a 10 milliárdos Szegedi Ifjúsági Centrumot !!

 

Addig is tovább nosztalgiázhatnak a szegedi futballdrukkerek, mert különösen a ’20-as évek elejétől a ’80-as évek közepéig, az oly távolinak tűnő fantasztikus szegedi futballmúltban gyökeresen más volt a helyzet.


A Szeged a nagyszerű elődök révén a ’20-as évek közepétől több mint félszázszor szerepelt a legjobbak között, seregnyi válogatott játékossal ékesítve.

 

Kezdődött azzal, hogy a ’20-as évek elején SZAK néven többszörös vidékbajnokok, sőt, 1925-ben Corinthian Kupa-győztesek voltak! Így először az 1926-27-es profi bajnokságban indulhatott két vidéki klub, s a szombathelyiek mellett a Szegedi Bástya is alapítótagnak számított. A 7. helyezett csapat névadója az egyesület gazdag mecénása, Bástyai Holtzer Tivadar lett, aki minden tekintetben komoly támogatónak bizonyult. 1929-ben már az 5. helyre tornázta fel magát a Bástya, az elnök még osztrák idegenlégiósokkal (Weigelhoffer, Höss) is megerősítette csapatát. Rá egy évre, 1930-ban már a Magyar Kupában is ezüstérmet szereztek, majd 1932-től – Szeged FC néven – 11 éven át megszakítás nélkül kitűnő eredményeket értek el. A csúcsot a ’40-41-es bajnokság jelentette, amikor a Ferencváros és az Újpest mögött bronzérmesként végzett a csapat az NB I-ben, egy évvel később pedig a gólkirály Kalmár György vezérletével a bajnok Fradit is 5-0-ra verték az NB I 4. helyezettjeként.

 

A háború után, 1946-ban is bravúrosan szerepeltek a Tisza-partiak: az Újpest, a Vasas és a Csepel mögött a 4. helyen végeztek. A ’30-as évekbeli KK-szereplés után később a ’60-as évekbeli SZEAC verte Brassóban még Románia legjobbjait is 1-0-ra!

 

S bizony, a több tucatnyi válogatott játékos nevének felsorolása, komolyabb méltatása (Baróti Lajostól Lakat Károlyig, Sándor "Csikartól" Kispéterig, Pálinkástól a Korányi testvérekig, Solti Mihálytól Tóth Györgyig, Nemes Istvántól Kocsis Lajosig, Pusztaitól Kozmáig) több könyvet is igényelt már praxisomban, nem újságcikket...


A mostani 120. évforduló kapcsán immár tényként leírhatjuk: 2010-től újabb komoly próbálkozás indult el egy stabil NB I-es csapat kialakítása érdekében. A mai Szeged 2011 kft. vezetése már egyértelműen jelezte, elég volt az elmúlt évtizedek „langyos vizéből”, az egy helyben topogásból, az egymásra mutogatásból, a szárnyaszegett és gyorsan elhaló próbálkozásokból! A meddő kísérletek csak arra voltak jók, mint egy jelzőrakéta: kiváló utánpótlás nevelésünkkel csupán azt tudattuk országnak-világnak: létezik még a szegedi futball, nem halt meg délen a legnépszerűbb sportág!

 

De ez egy közel 200.000-es városnak, az ország 3. legnagyobbjának édes-kevés... S ha most a Szeged 2011 szakmai koncepcióját, a végső stádiumba került stadionépítési munkálatokat tekintjük, látni kell, a helyi törekvések végre találkoztak az ország vezetésének akaratával.

Vitos György



Készült: 2018.02.08.